A darázscsípés a nyári munkavégzés veszélyei.

Az elmúlt években is előfordult a munkáltatók által a munkavédelmi hatóságnak

bejelentett méh vagy darázscsípés okozta halálos munkabaleset. 2018-ban 54 olyan

rovarcsípéssel kapcsolatos baleset történt, amely a súlyosabb tünetek miatt több mint három

munkanap munkaképtelenséget okozott, és ezek közül 5 halálos kimenetelű darázscsípés volt.darázscsípés

Főleg erdészeti tevékenység (erdőápolás, fakivágás), mezőgazdasági munka (szőlőszüretelés,

gyomtalanítás) során, illetve közterületen takarítás, folyóparton kézi kaszálás közben érheti a munkavállalókat rovartámadás.

A veszélyes időszak az időjárás hűvösebbre, illetve csapadékosabbra válásáig tarthat.

A méh vagy darázscsípés helyén kialakuló piros, fájdalmas duzzanat nagyon kellemetlen,

leggyakrabban azonban veszélytelen. Fontos tudni ugyanakkor, hogy ha a rovarcsípést követő

két napon belül a távolabbi bőrfelületen kiütések jelentkeznek, illetve légzési, keringési zavar

és hasi panaszok lépnek fel, szakorvoshoz kell fordulni, mert ezek allergiás reakcióra utalnak.

Legrosszabb esetben a csípés fél órán belül akár anafilaxiás sokkot is okozhat, ami azonnali sürgősségi ellátást igényel.

Veszélyt jelent az is, ha valaki véletlenül lenyeli a darazsat vagy a méhet. A szájban,

garatban kialakuló duzzanat ugyanis elzárhatja a felső légutakat és légzési nehézséget, akár

fulladást okozhat. Ilyen esetben nincs idő mérlegelni: azonnal ki kell hívni a mentőt!

Szintén tragédiát okozhat, ha a csípést követő 30 percen belül életveszélyes, egész szervezetet

érintő allergiás reakció, anafilaxia jelentkezik. Ilyenkor súlyos hasi görcs, hasmenés, hányás,

testszerte megjelenő csalánkiütés, sápadtság, nyelési zavar, szédülés, ájulásérzés, szájban

vagy szemben jelentkező duzzanat, köhögés, torokszorító érzés, sípoló vagy nehézlégzés, de

akár eszméletvesztés is előfordulhat. Ez azonnali sürgősségi ellátást igényel.

A darázscsípés és méhcsípés megelőzése érdekében szükséges munkáltatói teendők és javaslatok:

– A munkáltatónak ismernie kell annak a munkafázisnak a kockázatát, amivel a

dolgozóját megbízza. A tevékenységre vonatkozóan kockázatértékeléssel kell

rendelkeznie, melynek készítésébe a foglalkozás-egészségügyi orvost, a munkavédelmi

szakembert be kell vonni. A munkáltatóknak a munkavállalók által végzett munkafolyamatokat és munkaterületeket elemezve fel kell tárni mindazon lehetséges

élőhelyeket illetve veszélyes körülményeket, amelyek méh/darázs általi hirtelen támadást eredményez.

A munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében intézkedéseket kell

tenni, különösen ott, ahol a munkaterület járművel történő megközelíthetősége korlátozott.

· A méh- vagy darázscsípés veszélyével érintett munkaterületeken végzett munkák előtt a

munkáltatók tájékozódjanak a rovarcsípés kezelésével kapcsolatban a foglalkozásegészségügyi szolgálat orvosánál.

Különösen fontos ez a rovarméregre érzékenyek esetében.

A munkaterületeken

indokolt kerülni az egyedül végzett munkát, hogy időben felismerésre kerüljön az esetleges rosszullét.

Segítséghívásra mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen. Ellenőrizni kell, hogy

van-e térerő. Ha nincs, akkor ki kell deríteni a legközelebbi pontot, és ezt közölni kell a dolgozókkal.

· Az elsősegélynyújtókat ki kell képezni a sérülések azonosítására és kezelésére.

· A munkáltatónak, munkairányítónak, illetve az elsősegélynyújtónak tudnia kell, hogy

hol van a legközelebbi egészségügyi létesítmény, amelyben az anafilaxiás sokk elkerülésére szolgáló injekció rendelkezésre áll.

· A munkáltatóknak a munkavédelmi oktatás során – a foglalkozás-egészségügyi

szolgálat felvilágosítása és tanácsai alapján – a munkavállalókkal meg kell ismertetni a

méh/darázscsípés veszélyeit és a szükséges megelőző intézkedéseket.

· A munkavállalók figyelmét fel kell hívni arra, hogy figyeljenek egymásra, a rovarcsípés

esetén a munkát azonnal hagyják abba és igényeljék az elsősegélynyújtást vagy az

orvosi ellátást. Nem szabad a sérültet magára hagyni, még ha rögtön életveszélyes

tünetek nem is jelentkeznek nála. Tapasztalat szerint a jóindulatú munkatársak gyakran

árnyékos, félreeső helyre küldték pihenni a sérültet, később már eszméletlen állapotban találtak rá illetve elhunyt a dolgozó.

· Ha valaki tudja magáról, hogy érzékeny a méh vagy darázscsípésre, vigye magával az

allergiás reakció megelőzését/csökkentését szolgáló gyógyszerét, illetve injekciót.

Ennek hiányában ne kezdje meg a munkavégzést!

· A munkavállalók hordjanak zárt ruházatot és zárt cipőt. Az élénk színű ruhák – mint a sárga, piros – viselése nem javasolt.

· A munkavállalókat tájékoztatni kell, hogy indokolatlanul ne bolygassák a növényzetet.

Nem szabad fa-, szikla- vagy mesterséges üregekbe nyúlni, hiszen a darazsak szívesen építik a fészküket e helyekre.

· Ha megjelenik egy-egy méh vagy darázs a közelben, a munkavállalók igyekezzenek megőrizni a nyugalmukat, a hadonászás csak ingerli a rovarokat.

· Amennyiben van rá lehetőség, az élelmiszereket a veszélyes időszakban zárt térben (pihenőhelyen) fogyasszák el. Fogyasztás előtt mindig ellenőrizzék, hogy nem került-e

bele rovar. Nyári melegben óvakodni kell az édes folyadékok üvegből, fémdobozból történő fogyasztásától.

· Gépjárműbe történő beszállás előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e a kocsitérben méh vagy darázs.

Forrás: http://ommf.gov.hu

 

Önnek is Segít a Munka-Tűz-Biztonság Szaktanácsadó Iroda. Vállalkozás ,fejlődés,siker.