Munkavédelmi kockázatelemzés, munkavédelmi kockázatértékelés.

Kinek kötelező a  kockázatelemzés  ,a kockázatértékelés, a kockázatbecslés elkészítése ?A munkavédelmi hatóság, a szakhatóságok az ellenőrzéskor kérhetik a kockázatelemzés, kockázatértékelést, kockázatbecslést, az aktuális, érvényes munkavédelmi dokumentáció, tűzvédelmi dokumentációt.

Szüksége van rá, kéri hatóság, ellenőrzés lesz, azt akarja, hogy cége vállalkozásánál ez is rendbe legyen?

Azt szeretné, hogy vállalkozása, cége sikere legyen?

A vállalkozása, cége folyamatosan fejlődjön!

A sikeres vállalkozások munkavédelmi-tűzvédelmi partnere a

Munka-Tűz-Biztonság Szaktanácsadó Iroda.

Egy dokumentáció miatt nem szeretne elmarasztalást, nem szeretné,hogy vállalkozása, cége rossz megítélést kapjon.

Munkavédelmi kockázatelemzés, munkavédelmi kockázatértékelés.

Sok elnevezéssel találkoztunk már: munkavédelmi kockázatelemzés, munkavédelmi kockázatértékelés, munkahelyi kockázatelemzés, munkahelyi kockázatértékelés, telephelyi munkavédelmi kockázatelemzés, veszélyes anyagok kockázatelemzése, kémiai kockázatbecslés stb.

Ön olyan vállalkozást vezet ahol szükséges a munkavédelmi kockázatelemzés elkészítése?

Üzlet,bolt,kocsma,kereskedelmi egység, söröző, fodrász,kozmetikus, szépségszalon,fogorvos,étterem,büfé,mikrovállalkozás,kisvállalkozás,cég, autószerelő, egyéni vállalkozó, kereskedelmi szálláshely, építőipar, kivitelezés, műhely, műkörmös, pedikűr, karbantartás, fémipar, asztalosipar, szolgáltatás,mezőgazdaság, faipar, műanyagipar, textilipar, feldogozás, raktározás, árusítás, vásár, szálláshely, stb.

Munkavédelmi szakember, mikor kell alkalmazni?

Van amikor csak a munkavédelmi szaktevékenységre, munkabiztonsági szakfeladatok ellátására kell igénybe venni megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyt, vállalkozást, céget.

Ilyen például a munkavédelmi kockázatelemzés elkészítése, munkavédelmi ktatási tematika, tűzvédelmi oktatási tematika, egyéni védőeszköz juttatási rend, munkavédelmi szabályzatok elkészítése.

És van amikor az alkalmazotti létszám és a veszélyességi kategória alapján, meghatározott minimum óraszámban kell folyamatosan, illetve rendszeresen alkalmazni, megbízni ,illetve foglalkoztatni munkavédelmi szakembert.

Munkabiztonsági szakember kiemelt feladatai, teendői.

1. Munkabalesetek kivizsgálása, dokumentálása, jegyzőkönyv készítés.
2. Egyéni védőeszköz szabályzat, egyéni védőeszköz juttatás rendjének kidolgozása.
3. Munkaeszközök, berendezések, munkahelyek munkavédelmi és üzembe helyezési eljárásban való közreműködés.
4. Munkavédelmi kockázatelemzés, munkavédelmi kockázatértékelés, kémiai kockázatbecslés elkészítése.
5. Munkaegészségügyi szolgálattal való együttműködés.
6. Balesetvédelmi, baleset megelőzési eljárásokban való közreműködés.
7. Technológia, védőeszköz, munkahely, munkaeszköz soron kívüli ellenőrzésében való részvétel.
8. Munkavédelmi szempontú szaktanácsadás .
9. Időszakos munkabiztonsági felülvizsgálatok elvégzése.
10. Munkavédelmi oktatás, munkavédelmi oktatási tematika kidolgozása.

Munkabiztonsági szakembert kinek kell alkalmazni?

Nem számít ,hogy egyéni vállalkozó vagy cégről van szó amennyiben a munkavállalók létszáma meghaladja a 10 főt akkor munkavédelmi szakember illetve, munkavédelmi szolgáltatás megbízása, alkalmazása, foglalkoztatása szükséges.

10 fő munkavállalói létszám alatt viszont a felsorolt munkavédelmi szaktevékenység ellátásához munkabiztonsági szakember megbízása szükséges.

Önnek is segít a Munka-Tűz- Biztonság Szaktanácsadó Iroda!

Munkavédelmi kockázatelemzés készítése országosan !

Munkavédelmi Partner Garanciával. Érdekli? Kattintson ide!

Mire figyeljünk?

Munkabiztonsági, illetve munka egészségügyi szaktevékenységnek minősül a munkavédelmi kockázatértékelés készítése.

A munkáltató a kockázatelemzést, kockázatértékelést, a kockázatbecslést és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben és meghatározott időszakonként köteles elvégezni.

A kockázatértékelés felülvizsgálata legalább 3 évente kötelező amennyiben indokolt eset nincs.

Ilyen indokolt esetnek minősül:

1. az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását
2. illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak
3. ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását).
4. Soron kívül el kell végezni a kockázatelemzést, kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő,
5. vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki

Munkavédelmi kockázatelemzés:

Munkahelyi kockázatelemzés, munkavédelmi kockázatelemzés, kémiai kockázatelemzés, kémiai kockázatbecslés, munkahelyi kockázatértékelés, átfogó kockázatelemzés, munkavédelmi kokázatértékelés, intézkedési terv.

+ kedvezményes áron: munkavédelmi oktatási tematika, tűzvédelmi oktatási tematika melynek birtokában ön is megtarthatja a továbbiakban az oktatást.

Csatlakozon Ön is a Munkavédelmi Partner Tréninghez.

Munkavédelmi kockázatelemzés, munkavédelmi kockázatértékelés fogalma?

A munkavédelmi kockázatelemzés, munkavédelmi kockázatértékelés egy folyamat, ahol meg kell vizsgálni az adott munkakörülményeket és meg kell határozni a konkrét teendőket, de ehhez nem feltétlenül szükséges matematikai valószínűségek vagy elméleti összefüggések megállapítása. A kockázatértékelés gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, a feltárt veszélyek kiküszöbölhetők-e vagy sem, és milyen személyi, tárgyi, szervezési intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy a munkabalesetek és az egészségkárosodások megelőzhetők legyenek.

 

Mire van szükség a munkavédelmi kockázatelemzés elkészítéséhez?

A kockázatértékelés a munkavédelmi követelmények teljesülésének szisztematikus ellenőrzését, a hiányosságok, illetve szabálytalanságok feltárását, megszüntetését, és a kockázatok elfogadható szinten tartását jelenti, amelyben a legfőbb eszköz a széles körű munkavédelmi ismeretek ésszerű alkalmazása. A kockázatértékeléshez esetenként szükségesek mennyiségi vizsgálatok, munkahigiénés mérések is (például a kémiai biztonsággal kapcsolatos kockázatbecslés területén), de nem igényel minden esetben laboratóriumi vizsgálatot, műszeres mérést, tudományos apparátust vagy költséges szolgáltatást.

Mi írja elő a munkavédelmi kockázatelemzés, kockázatértékelés elvégzését?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 1998. január 1-jétől vezette be munkáltatói feladatként a kockázatértékelést. Az Mvt. 54. § (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltatónak rendelkeznie kell munkavédelmi kockázatelemzéssel, munkavédelmi kockázatértékeléssel.

Az Európai Unióban kockázat-analízisnek (kockázatelemzés) nevezik azt a folyamatot, amely során a kockázatot meghatározzuk (kockázatbecslés), majd a kockázatot megfelelő intézkedésekkel csökkentjük (kockázatkezelés) és végül a kockázatkezelés eredményeiről az érintetteket tájékoztatjuk (kockázat-kommunikáció). A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és végrehajtási rendelete (továbbá a munkaegészségügyi szakma, valamint a munkaegészségügyi tárgyú jogszabályok) ebben az értelemben használja az EU harmonizált fogalmait. Az Mvt.-ben alkalmazott „kockázatértékelés” általában a kockázatbecslést és a kockázatkezelést együttesen jelenti.

A munkáltatónak figyelemmel kell lennie arra, hogy külön jogszabály tartalmaz-e az Mvt. szerinti 3 éves határidőnél szigorúbb előírást, mivel adott esetben annak megfelelő időközönként kell újbóli kockázatértékelést végeznie az adott tényező vonatkozásában.

Az általános előírástól való eltérést, azaz speciális jogszabályi rendelkezés alkalmazását a veszélyek, a veszélyeztetés várható bekövetkezésének valószínűsége és a következmények (egészségkárosodások, illetve megbetegedések) súlyossága, azaz a kockázati szint indokolja.

A korábbi gyakorlatnak megfelelően, a kockázatértékelés során továbbra is figyelembe kell venni az egyes munkahelyi kóroki tényezők (pl. zaj-, rezgésexpozíció, veszélyes anyaggal/keverékkel végzett tevékenység, rákkeltő anyagok, biológiai tényezők stb.) hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló külön jogszabályokban meghatározott szempontokat is.

Az időben soron következő kockázatértékelés elvégzése nem feltétlenül jelenti a kockázatértékelés teljes körű megismétlését, hanem annak vizsgálatát, hogy a legutóbbi kockázatértékelés elvégzése óta történt-e olyan változás a munkakörnyezeti vagy kockázati tényezőkben, amely indokolja a kockázatértékelés adott szempontra történő elkészítését. Meg kell állapítani, hogy a korábban meghatározott kockázatcsökkentő intézkedések megfelelőek, hatásosak voltak-e, és csökkentek-e a kockázatok, illetve a fennmaradó kockázatok mértéke továbbra is elfogadható szinten van-e.

A kockázati tényezők:

megváltozását a munkáltató köteles megvizsgálni. A három évenként esedékes kockázatértékelési kötelezettségen túl újbóli kockázatértékelést kell végezni, ha a munkakörnyezeti tényezőkben bekövetkezhetett olyan változás, amely beavatkozást igényel.

Az Mvt. a kockázatértékelés újbóli elvégzése indokaként nevesíti a következő tényezőkben bekövetkezett változást: az alkalmazott tevékenység, a technológia, a munkaeszköz, a munkavégzés módja, továbbá minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatás, amely eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak. Az Mvt. kiemelten ideérti a munkaklíma terhelést; a zajterhelést; a rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását)

Ki végezheti a kockázatértékelést?

A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

 

Önnek is segít a Munka-Tűz-Biztonság Szaktanácsadó Iroda!