Munkavédelmi kockázatelemzés 2020
A munkavédelmi kockázatelemzés kötelező?
A munkavédelmi hatóság, a szakhatóságok az ellenőrzéskor kérhetik a munkavédelmi kockázatelemzés, kockázatértékelést, kockázatbecslést, az érvényes munkavédelmi dokumentációkat, tűzvédelmi dokumentációt.
Azt szeretné, hogy vállalkozása, cége sikere legyen?
Egy dokumentáció miatt nem szeretne elmarasztalást, nem szeretné,hogy vállalkozása, cége rossz megítélést kapjon.
Munkavédelmi kockázatelemzés 2020.
Sok elnevezéssel találkoztunk már: munkavédelmi kockázatelemzés, munkavédelmi kockázatértékelés, munkahelyi kockázatelemzés, munkahelyi kockázatértékelés, telephelyi munkavédelmi kockázatelemzés, veszélyes anyagok kockázatelemzése, kémiai kockázatbecslés stb.
Ön olyan vállalkozást vezet ahol szükséges a munkavédelmi kockázatelemzés elkészítése 2020-ban is.?
Üzlet,bolt,kocsma,kereskedelmi egység, söröző, fodrász,kozmetikus, szépségszalon,fogorvos,étterem,büfé,mikrovállalkozás,kisvállalkozás,cég, autószerelő, egyéni vállalkozó, kereskedelmi szálláshely, építőipar, kivitelezés, műhely, műkörmös, pedikűr, karbantartás, fémipar, asztalosipar, szolgáltatás,mezőgazdaság, faipar, műanyagipar, textilipar, feldogozás, raktározás, árusítás, vásár, szálláshely, stb.
Mire figyeljünk?
Munkabiztonsági, illetve munka egészségügyi szaktevékenységnek minősül a munkavédelmi kockázatértékelés készítése.
A munkáltató a kockázatelemzést, kockázatértékelést, a kockázatbecslést és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben és meghatározott időszakonként köteles elvégezni.
A kockázatértékelés felülvizsgálata legalább 3 évente kötelező amennyiben indokolt eset nincs.
Ilyen indokolt esetnek minősül:
- az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását
- illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak
- ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását).
- Soron kívül el kell végezni a kockázatelemzést, kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő,
- vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki
Munkavédelmi kockázatelemzés , munkavédelmi kockázatértékelés fogalma?
A munkavédelmi kockázatelemzés, munkavédelmi kockázatértékelés egy folyamat, ahol meg kell vizsgálni az adott munkakörülményeket és meg kell határozni a konkrét teendőket, de ehhez nem feltétlenül szükséges matematikai valószínűségek vagy elméleti összefüggések megállapítása. A kockázatértékelés gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, a feltárt veszélyek kiküszöbölhetők-e vagy sem, és milyen személyi, tárgyi, szervezési intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy a munkabalesetek és az egészségkárosodások megelőzhetők legyenek.
A munkavédelmi kockázatelemzés elkészítése?
A kockázatértékeléshez esetenként szükségesek mennyiségi vizsgálatok, munkahigiénés mérések is (például a kémiai biztonsággal kapcsolatos kockázatbecslés területén), de nem igényel minden esetben laboratóriumi vizsgálatot, műszeres mérést, tudományos apparátust vagy költséges szolgáltatást.
Mi írja elő a munkavédelmi kockázatelemzés, kockázatértékelés elvégzését?
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 1998. január 1-jétől vezette be munkáltatói feladatként a kockázatértékelést. Az Mvt. 54. § (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltatónak rendelkeznie kell munkavédelmi kockázatelemzéssel, munkavédelmi kockázatértékeléssel.
A munkáltatónak figyelemmel kell lennie arra, hogy külön jogszabály tartalmaz-e az Mvt. szerinti 3 éves határidőnél szigorúbb előírást. Adott esetben annak megfelelő időközönként kell újbóli kockázatértékelést végeznie az adott tényező vonatkozásában.
Az általános előírástól való eltérést, azaz speciális jogszabályi rendelkezés alkalmazását a veszélyek, a veszélyeztetés várható bekövetkezésének valószínűsége. A következmények (egészségkárosodások, illetve megbetegedések) súlyossága, azaz a kockázati szint indokolja.
Ki végezheti a kockázatértékelést?
A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
Hagyj üzenetet